Közérdekű.

Sziasztok.
Mint látjátok már nagyon rég óta nem volt új rész. Húh.. kicsit nehéz elmondani/leírni. Először is köszönöm Nektek, hogy olvastátok a blogom és kommenteltetek is! Nélkületek sehol sem tartanék! Szerintem páran már sejtik mit is akarok mondani.. A blogot, sajnos bezárom. DE! Nem kell aggódnotok, ha továbbra is szeretnétek olvasni amiket írok akkor az új blogomban ezt megtehetitek. Remélem ott is aktívak lesztek majd! Tényleg köszönök mindent! Ide kattintva tudjátok megnézni a másik blogomat.

Közérdekű!

Sziasztok! Nem ez nem új rész. Nyitottam egy új blogot. Még csak a Prológus van kint tehát.. Na, de aki el akarja olvasni annak itt a blog. :) További szép napot!

4 évad 1 fejezet *-*

Jó olvasást. xx

"Harry szemszöge"
A nap még alig volt fent, de én már ébren voltam. Oldalra fordítottam a fejem a párnán, így szemügyre tudtam venni Emmát. Olyan gyönyörű mikor alszik. Lassan megfordultam és simogatni kezdtem az arcát. Kipillantottam az ablakon és láttam, hogy megint esik a hó. Gondoltam ma elmehetnénk venni egy fát, és együtt feldíszíthetnénk.
- Emma. - suttogtam.
- Hmm? - kérdezett halkan.
Megfordult, hogy a szemembe tudjon nézni. Lassan nyitotta ki a szemét, megvárva míg megszokja a fényt.
- Elmegyünk ma venni egy fát? - kérdeztem arcát simogatva.
- Oké. - rántotta meg a vállát.
Felültem, segítettem Emnek is felkelni, majd lementünk reggelizni. Felült az egyik székre, én pedig csináltam a reggelit. Hallottam, hogy közben Niall és Liam is megérkezik. Háttal voltam nekik, de mégis hallottam ahogy sunyorogtak. Mikor megfordultam mindenki abbahagyta. Emma lágyan rám mosolygott mikor elé raktam a reggelijét. Tettem pár lépést hátra, megvártam mikor beszélnek újra.
- Mi a baj? - kérdezte Niall.
- Semmi. - mondtam, majd bementem a nappaliba.
Leültem a kanapéra, majd bekapcsoltam a tévét. Lábamat az ágy előtt lévő kis asztalkára raktam fel. Lépéseket hallottam a lépcső felől, ezért hátranéztem.
- Szia, gyere ülj ide. - mondtam.
- Köszi. - válaszolta Zoé.
- És miújság? - kérdeztem.
- Semmi, de mi ez a nagy..
- Figyelj.. - vágtam a szavába - ..Emmáék valamire készülnek, vagy nem tudom, de..
- Honnan veszed?
- Amikor Emnek készítettem a reggelijét, félfüllel hallottam ahogy suttognak.
Pár percig gondolkodott, majd kiment a konyhába. Visszatettem a lábam, tovább néztem a tévét. Mikor meguntam kikapcsoltam és pont akkor jött be Emma.
- Szia. - mosolygott.
- Na megyünk? - kérdeztem.
- Igen, csak még felöltözök. Aztán mondani szeretnék valamit. - mondta, majd felrohant.
Zoé biztos elmondta neki. Felálltam, elvettem a fogasról a kabátomat.
- Kész vagyok! - ugrált le a lépcsőről.
- Gyönyörű vagy. - mondtam, majd adtam neki egy puszit.
Átkaroltam, úgy mentünk ki a kocsihoz.
- Akartál mondani valamit... - kezdtem el.
- Igen! - kapott a fejéhez. - Sajnálom a reggelit. Csak az ajándékodról beszélgettünk..
Mosolyra húztam a számat, majd miután megálltunk két kezem közé fogtam az arcát és megcsókoltam. Láthatóan megnyugodott. Kézen fogva mentünk be az üzletbe ahol a fák voltak. Emma az egyik irányba, míg én a másikba mentem és kerestük a megfelelő fát.
- Segíthetek valamiben? - kérdezte az egyik eladó.
- Igen. Egy tökéletes fát szeretnék, lehetőleg ne legyen nagy, de kicsit se... Olyan, közepes. - mutogattam el.
Előrement én pedig követtem.
- Ezt ajánlom. - mondta.
- Kicsit nagy, de jó lesz köszönöm. Megvesszük.
- Hozom a számlát. - válaszolta, majd elment.
- Harry! - kiáltott Emma. - Váó!
- Tetszik? - kérdeztem.
- Nagyon. - mosolygott. - Mennyi volt?
- Nem tudom, de..
- Itt van. - nyújtotta át a számlát az eladó.
Miután letudtuk a fizetést nagy nehezen kivittük a kocsiig a fát.
- Biztos..hogy..be..fog..férni? - nyögte Em.
- Meglátjuk! - mondtam.
'Emma szemszöge'
Épp ahogy gondoltam. Nem fért be, ezért hívtuk Liamet akinek nagy kocsija van és abba biztos belefér majd.
- Köszi, hogy jöttél. - veregette hátba Harry.
- Nincs mit. Ez a fa..nagy.. - járta körbe nevetve.
Segítettünk berakni, majd miután sikerült Liam visszaült a kocsijába és hazavitte. Mi is gyorsan beszálltunk és követtük haza. Otthon mindenki segített bevinni a lakásba.
- Louis, tedd arrébb az asztalt! - mondta Harry.
- Megyek! - kiáltotta.
Miután beállítottuk a helyére a fát együtt feldíszítettük. Nagyon jól szórakoztunk közben.
- Niall, tedd le a mézeskalácsokat. - mondta nevetve Lana.
- De finoom... - nyávogott.
Felnevettünk, majd El felrakta a fa tetejére a díszt.

3 évad 21 fejezet *-*

Sziasztok:) Meghoztam az új részt sok puszii:*

'Lana szemszöge'
Miután Emmáék elmentek szinte mindenki felment utána. Nemsokkal azután mi is felmentünk. Nem voltunk álmosak csak szimplán nem akartunk lent maradni. Felmentünk a lépcsőn egyenesen be a mi szobánkba és elterültünk az ágyon. Bekapcsoltuk a TV-t, én ráfeküdtem Niall hasára amíg ő simogatta az oldalamat. Csendben bámultam a Tv-t amikor Niall elkezdte csókolgatni a nyakamat. Felkuncogtam. Addig puszilgatott amíg el nem ért a számhoz. Nem bírtam magammal és elkezdtem tépni az ajkát. Aztán beleharapott az alsó ajkamba amire én halkan felnyögtem. Meglöktem a vállát ezzel cserélve a pózon és én lettem felül. Ráültem a csípőjére és levettem a pólóját, majd végigcsókolgattam felsőtestét.
- Lana ne csináld ezt velem. - mondta halkan.
- Ó dehogy nem baby. - mondtam kacéran.
Gondoltam kicsit játszok vele. Kicsatoltam az övét és lehúztam róla a nadrágot. Leszálltam a csípőjéről, megfogtam a nadrágját és összehajtogattam azután pedig beraktam a szekrénybe. Levettem a fehérneműmet és teljesen meztelenül bementem a fürdőbe, otthagyva Niallt teljes sokkban az ágyon. Ahogy becsuktam az ajtót kitört belőlem a nevetés. Éppen be akartam ülni a kádba amikor hirtelen beesett az ajtón.
- Lana Parker ezt te nem csinálhatod velem. Nem hagyhatsz csak úgy ott az ágyon. - mondta mérgesen.
Nekinyomott a falnak és úgy nézett a szemembe.
- Miért ne? - kérdezem tőle vigyorogva.
Nem válaszolt csak keményen megcsókolt. Amíg csókolt én lehúztam róla a boxer alsóját és eldobtam a fürdő végébe. Felsikítottam az örömtől, mikor belém helyezte magát. Durván tolt mire én egyre hangosabbakat nyögtem. Nem érdekeltek a többiek csak az, hogy ez nagyon jó érzés. Még egy ideig kényeztettünk egymást de végül mind a ketten hangos nyögés kíséretében elélveztünk. Gyorsan lefürödtünk a kádban ami addigra már kihűlt,de ez most pont jó volt. Felöltöztünk pizsamába és lefeküdtünk aludni. Reggel a madarak csicsergésére és a napsugár lágy melegére keltem fel. Éreztem ahogy Niall beleszuszog a nyakamba ami rettentő cuki volt. Megfordultam és úgy néztem ahogy alszik. Minden egyes centiméterét jól megnéztem. Már egy ideje nézhettem amikor megszólalt.
- Baby ne nézz. - nyöszörögte a párnába.
Halkan felkuncogtam és lágyan megpusziltam az arcát. Kibújtam karjai közül és feleltem, mire ő visszahúzott.
- Ne hagyj itt. - mondta rekedtes hangján.
- Gyere le, baby. - mondtam neki mosolyogva.
Nehezen kikelt az ágyból és odajött megölelni.
-Nagyon jó volt este. - súgta bele a fülembe.
Halványan elpirultam, ezért inkább lehajtottam a fejemet. Lágy csókot nyomott a számra aztán pedig kézen fogva lementünk a konyhába.
- Jó reggelt. - köszöntünk nekik Niall-el.
- Sziasztok. - mondták.
- Hallom jó volt az estétek. - húzogatta szemöldökét, kaján vigyorral az arcán, Harry mire Emma vállon ütötte. Szégyenlősen átöleltem Niallt.
- Látjátok terrorban tart a nőm. - mutatott Harry Emmára, mire ő fintorgott egyet. Én csak jót mosolyogtam rajtuk. Odamentem a szekrényhez kivettem belőle a müzlit, egy tálat meg a tejet és felültem a pultra ott ettem meg a kajám.
- Mit csinálunk ma? - kérdezte teli szájjal Zayn.
- Horror maraton? - kérdezte vigyorogva Louis.
Minden fiú örült csak mi lányok nem.
- Akkor csináljuk, ha mi választhatjuk ki, hogy melyik horror legyen. - mondta csintalan mosollyal az arcán Emma.
Helyeslően bólogattunk a lányokkal, míg a fiúknak ez kevésbé volt ínyükre.
- Fiúk csoportos megbeszélés! - kiabálta el magát Tommo.
Értetlen fejjel néztem Kittyre aki csak jót mosolygott ezen.
- Oké legyen! - mondta Louis és elváltak egymástól.
- Oye. - mondtam és lepacsiztam a csajokkal.
Ezután felálltam és felmentem a szobánkba. Bementem a fürdőnkbe lefürödtem, hajat mostam és sminkeltem. Nagy arc festés közepette Niall is betoppant a fürdőbe.
- Te meg mit csinálsz? - kérdezte mosolyogva.
- Tegnap kaptam Kitty-től egy új alapozót és azt próbálom ki.

- Aha értem. - vágott értetlen arcot.

- Most meg mi a bajod? - kérdeztem tőle.

- Nincs szükséged ezekre, te így is szép vagy! - mondta mosolyogva.
- Aha.. - fordultam el.
- Most komolyan megsértődtél?
Nem válaszoltam, tovább készülődtem. Úgy döntöttem ma elmegyünk valahova a csajokkal. Niall dühösen kirohant, mire én rácsaptam az ajtót. Miután készen lettem felhívtam a szobába a lányokat, hogy közöljem velük a mai napi tervemet.
- Nos.. - ültem le az ágyra -, mit szólnátok hozzá, ha ma elmennénk valahova? Mondjuk vásárolni? Aztán egy klubba.
- Én nem érek rá.. - mondta először Kitty.
- Louisszal megyek egy ügynökséghez. - mondta másodjára El.
- Senki nem jön? - kérdeztem szomorúan.
- Sajnáljuk... - mondta Emma.
- Hát jó..
Kicsit szomorú voltam, hogy senki sem jön, de megértem, ha más programjuk van. Leültem az ágyra, betakaróztam, és elővettem a kedvenc könyvemet.

" - Travis? Mi az ördögöt akarsz? Tudod, hány óra? - kérdezte Parker. A hangja mély volt és reszelős, és rögtön megremegett a szívem a mellkasomban. Meg sem fordult a fejemben, hogy tudja, Travis mobiljáról hívom.
A következő szavak valahogy utat találtak reszkető ajkaimon át. - Bocs, hogy ilyen korán hívlak, de ez nem várhatott. Én... nem mehetek el veled szerdán vacsorázni.

- Mindjárt hajnali négy van, Abby. Mi folyik itt?

- Tulajdonképpen egyáltalán nem találkozhatunk.

- Abs...

- Én... egészen biztos vagyok benne, hogy szerelmes vagyok Travisbe - készültem fel a reakciójára.

Pár pillanatnyi döbbent csend után hallottam, hogy leteszi a kagylót.

A tekintetemet még a járdára szegeztem, aztán vonakodva pillantottam Travis arcára. Zavar, döbbenet és rajongás tükröződött rajta.

- Lecsapta - fintorodtam el.

Óvatos reménnyel a tekintetében fürkészte az arcomat. - Szeretsz?
- Csak a tetoválás miatt - vontam meg a vállam.
Szélesen elvigyorodott, amitől erősen kirajzolódott a gödröcske az arcán. - Gyere velem haza - kapott a karjába.
Felvontam a szemöldökömet. - Á, szóval az egészet csak azért mondtad, hogy ágyba vigyél? Nem semmi benyomást keltettem!
- E pillanatban nem jár más az eszemben, csak az, hogy egész éjjel a karomban tarthassalak.
- Menjünk - mondtam."

- EZAZ!! - kiabáltam hangosan. - Nincs többé Parker, nincs, nincs többé! - ugráltam az ágyon.
Ekkor benyitott Niall, én meg gyorsan visszaültem a helyemre.
- Minek örülsz ennyire? - kérdezte, majd leült az ágyra.
Figyelmen kívül hagytam kérdését, tovább olvastam. Lassan becsúszott mellém az ágyba, kivette a könyvet a kezemből, s két kezével magához fordította az arcom.
- Tudod, hogy szeretlek? - kérdezte.
Végig a szemébe néztem. Csalódottságot láttam rajta, mikor nem válaszoltam.
- Tudom... - suttogtam. - Sajnálom...
Száját enyémhez tapasztotta, lágyan megcsókolt.
- Én sajnálom! - mondta, majd szorosan átölelt.
Olyan furcsa érzésem támadt. Mintha ez lenne az utolsó ölelésünk. Egyre jobban szorított, alig kaptam levegőt. Észrevette, elengedett.
- Bocsi. - suttogta. - Itt a könyved. - nyújtotta át. - Gyönyörű Sorscsapás.. hmm. Nem hittem volna, hogy rólam is írnak könyvet. - nevetett.
Egy darabig együtt olvastunk, de utána Niall elaludt. Letettem a kis asztalra a könyvet, majd betakargattam. Nyomtam egy puszit az arcára, majd én is elaludtam.

3 évad 20 fejezet *-*

Hello.x Köszönöm az eddigi feliratkozást. Meghoztam az újabb részt, komizzatok. Még egy fejezet és lezárom a harmadik évadot, és jön a negyedik!:) Remélem tetszeni fog az új rész:) Jó olvasást! <3

'Emma szemszöge'
Az ablakon beáradó napfény csodás volt, ezen a télies napon. Alig bírtam kikászálódni Harry szorításából. Felkuncogtam amikor helyettem a párnát kezdte el ölelgetni.
- Ne menj.. - suttogta, majd a kezem után nyúlt.
- Kelj fel te is. - mondtam.
Nem kaptam választ, helyette visszahúzott maga mellé. Derekamat kezével átkarolta.
- Bármennyire is szeretnék itt maradni, de Adamnak adnom kell valami reggelit.
Pár percig csönd volt, majd halk kopogásra lettünk figyelmesek.
- Igen? - szóltunk egyszerre.
- Sziasztok, adtam Adamnak reggelit, úgyhogy kettesben lehettek. - mondta mosolyogva Louis.
- Köszi! - válaszoltam én is mosolyogva.
Miután kiment egymásra néztünk és elnevettük magunkat.
- Akkor sem maradhatunk egész nap az ágyban.
- Miért ne? - kérdezte.
- Azt, nem tudom.. - mondtam nevetve.
- Na látod!-vigyorgott Harry.
Mindenféle random dolgokról beszélgettünk Harry-vel.Imádok vele lenni úgy érzem köztünk megvan az összhang.Ő életem szerelme.Elég sok időt töltöttünk fekve az ágyba.Amikor váratlanul megkorgott a hasam.
- Hallom éhes vagy.-mondta nevetve Harry.
- Ne is mond.-mosolyogtam rá.
- Na,gyere baby.- húzott ki az ágyból.
Leslattyogtunk a lépcsőn és bementünk a konyhába,ahol már mindenki lent volt.
- Jóreggelt.-mondtuk Harry-vel.
Vissza motyogtak valami "reggelt" félét és ettek tovább.Kivettem a kenyeret,megkentem vajjal és felültem a púltra és ott ettem tovább.
- Hol van Adam?-kérdeztem Louis-tól,aki éppen egy répát csámcsogott az asztalnál.
- Lana kivette a kezemből miután megetettem.-mondta vigyorogva.
- Oké,akkor megkeresem.-mosolyodtam el.
Előtte odamentem Harry-hez és adtam neki egy szűzies csókot és otthagytam őket.Felbattyogtam a lépcsőn és egyenesen Niall és Lana közös szobája felé mentem.Halkan bekopogtam és bementem.Éppen az ágyán űlt Adammal és gügyögött hozzá.Halványan elmosolyodtam és leültem mellé.
- Köszönöm,hogy addig vigyáztál rá te nő.-vigyorotam rá.
- Nincsen mit.-nevette el magát.
- Lejössz hozzánk?-kerdeztem tőle mosolyogva.
- Persze.-mondta,majd áttadta Adammot.
Lementünk a nappaliba ahol mindenki csak punnyatt a Tv előtt.
- Látom nem erőltetitek meg magatokat.-mondtam nekik.
Beraktam Adamot a hordozóba és beleültem Harry ölébe.
- Szia cica van gazdád?-kérdezte kaján vigyorral az arcán Harry.
- Szia te kandúr.-mondtam neki vigyorogva.

 

- Szeretem amikor ilyen vagy.-mondta perverzen.
Közelhajólt és elkezde szivogatni a nyakamat.Mire én halkan felnyögtem.
- Menjetek szobára!-kiáltottak ránk a többek.
- Ó csönd már!-mondtam nekik mire elkezdtünk nevetni.
Olyan este tízig néztük lent a TV,amikor én úgy döntöttem,hogy mostmár ideje lefeküdni.
- Na én mostmár elmegyek aludni.Sziasztok!-mosolyogtam rájuk.
- Szia jóéjt.-köszöntek vissza.
- Héj én is megyek baby.-szólt nekem Hazza vigyorogva.
Megfogtam Adam hordozóját és felmentünk Harry-vel.Fent Harry betette Adamot a kiságyba míg én elmentem lefürödni.Olyan 20 percig ásztattam magam a vízbe aztán meguntam és inkább kiszáltam.Magamköré tekertem egy törölközőt és fogatmostam.Elfelejtettem behozni a piszomámat tehát így kellett kimennem egy szál törölközőbe.Mikor kiléptem az ajtón Harry épp telefonját bújta gondolom twitterezett.Észre sem vett.Odamentem a szekrényhez kivettem belőle egy csipke fehérneműt és Hazza egyik pólóját aminek eszméletlen jó illata volt.Épp öltöztem amikor megéreztem két kart a derekam köre fonódni.Halványan elmosolyodtam és megfordultam.
- Nagyon dögös vagy baby.-mondta kacér mosollyal.
- Köszönöm.-pirultam el.
Adtam neki egy lágy csókot,amiból vad csókcsata sikeredett.

Belem mosolyogtam csókunkba és elengedtem Harry-t.Amíg ő elment fűrdeni én addig befeküdtem az ágyba és jól bevackoltam magam.Már majdnem elaludtam amikor éreztem hogy két kar közre fog.Akaratlanul is elmosolyodtam.

-Jóéjt baby.-morogta a nyakamba.

-Jóéjt Hazza.-mosolyodtam el.   





3 évad 19 fejezet *-*

Sziasztok, itt az új rész! Köszönöm a plusz két feliratkozót!! A következő rész 2KOMI után hozom! Jó olvasást.x

 'Harry szemszöge'
Miután felkeltem, és begyújtottam a tüzet, kinéztem az ablakon. Nem épp a kedvencem a tél, de úgy aránylag nincs vele semmi bajom..hiszen pont télen kértem meg Emma kezét.
- Jó reggelt édes. - ölelt meg hátulról Em.
- Neked is, baby. Hogy aludtál? - kérdeztem.
- Egész jól, te?
- Én is. - mondtam, majd megpusziltam az orrát.
Kimentünk a konyhába reggelizni, már örültem, hogy végre kettesben tudunk lenni, de ekkor...
- Jóreggelt Kevinkéim! - kiabált Louis.
- Neked is...Kevin.. - nevetett Emma.

- Mint mindig most is tökéletes az időzítésed. - mondtam.
- Harry! - bökött oldalba Em.
'Emma szemszöge'
- Tudod Louis, hogy mindig szívesen látunk, csak..most...
- Értem én! Ketten akartok lenni. Hát, majd talizunk..viszlát tubicáim! - mondta, majd kiment.
- Kicsit lehettél volna vele barátságosabb is.. - toltam le.
- De most nehogy már ezen felkapd a vizet! - mondta erélyesebb hangon.
- Inkább te vagy az aki felkapja a vizet!! - mondtam, majd kirohantam.
Remek, egy nyaralásom sem telik el úgy, hogy ne lenne veszekedés. Talán kicsit jobb is, hogy nem vagyunk annyira összenőve. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretem, mert igen is szeretem, halálosan... De kell egy kis teret adni a másiknak.
- Jól vagy? Mi volt ez az előbb? - kérdezte Lou.
- Semmi, semmi.... - mondtam.
 Felmentem nagyi szobájába, majd bezártam az ajtót.

Annyira furcsa itt minden. Leültem az ágy szélére kezemben a képével. Eszembe jutottak régi szavai..
' Kicsikém, nem számít, hogy mennyiszer küldenek padlóra..a lényeg az, hogy te mennyiszer tudsz felállni..'
Olyan mintha még mindig itt lenne velem. Soha nem tudtam megköszönni neki, azt, hogy vigyázott rám és óvott engem minden rossztól.. de rájöttem valamire... Az egyetlen rossz, aki ártani tud nekem, az saját magam vagyok. Letöröltem a könnyeimet, majd visszahelyeztem a képet. Elindultam az ajtó felé, ekkor kopogásra lettem figyelmes.
- Igen? - kérdeztem.
- Én vagyok.. - szólt halkan Harry.
Gondolkodtam, hogy kinyissam neki vagy ne..
- Gyere be.. - mondtam.
Bejött, majd leült az ágyra. Hívogatott, hogy üljek oda az ölébe.
Lassan elindultam, majd mellé ültem.
- Az.. mindegy. - nevetett fel halkan.
Szótlanul ültünk egymás mellett, míg meg nem fogta a kezem.
- Sajnálom.. nem magyarázkodom, mert tudom, hogy mit csináltam és az nem volt helyén.. - mondta.
- Én is sajnálom..
- De te nem tettél semmit!
- De igen. Mellettem nem lehet normális életed..
- Micsoda?! - állt fel. - Hiszen te vagy az életem. - térdelt le elém. - Melletted nem kell megjátszanom magam, melletted önmagam lehetek.. senkit nem szerettem még ennyire, ahogyan téged! Kérlek ne sírj.. annyira szeretlek. - mondta, majd megcsókolt.
Ledőltünk az ágyra, s számomra megszűnt a világ. Csak ketten voltunk..
- Bármit megtennék érted. - súgta halkan.
Összeszedtük magunkat, majd lementünk a többiekhez.
- Sziasztok. - köszöntem.
- Louis?! - szólt Harry. - Beszélhetnénk?
'Harry szemszöge'
Kihívtam a konyhába Louis, hogy elnézést kérjek tőle a reggeli viselkedésem miatt.
- Mondd.
- Sajnálom, hogy reggel úgy neked estem.. - mondtam. - Csak Emmával szerettem volna kettesben lenni. De soha nem szabad elhanyagolni a barátok, főleg a legjobb barátokat.
- Jaj, bro. - mondta, majd megölelt.
- Óóó, kell egy kép! - szaladt el a kameráért Em.
Mi bementünk és leültünk a kanapéra.
- Mosolyogni. - mondta.
- Csííííz.. - mondtuk egyszerre nevetve.
- Tök jó lett. - mondta mosolyogva, majd megmutatta.

'Emma szemszöge'
- Most rólad csinálok. - mondta Hazz.
- Neem. - mondtam neki nevetve.

Végül engedtem neki, így rengeteg képet csináltunk. Nagyon jól szórakoztunk. Később pedig kimentünk hógolyózni. Jó melegen felöltöztünk, majd mindenki kirohant az udvarra. A tóra még nem mertünk kimenni, mert féltünk, hogy beleesünk.
- Gyere csak ide! - rohant Louis Eleanorhoz.
- Neee! - kiabált.
Jobbra-balra kaptam a fejem, sehol nem találtam Harryt. Kezdtem félni, mivel bármire képes lehet.
- Emmaa.. - szólt mögöttem.
Gyorsan megfordultam, erre Liam lefogott és Harry megfürdetett.
- Nee!!! Ez hideeeg!! - nevettem.
- A fiúké a hatalom! - kiabált Niall.
Ekkor Lana hátulról megdobta, mire Niall őt is megfürdette.
'Lana szemszöge'
Nagyon szeretem a telet, főleg a barátokkal együtt. Régebben otthon ültem a lakásomban és valami hülye filmet néztem a tévében. De most, hogy itt van nekem Niall, és a többiek, sokkal jobban érzem magam. Már nem vagyok egyedül.
- Emberek!! - kiabált Harry.


- Szeretnék valamit bejelenteni. - mondta, majd odarohant Emmához.
Magához fordította, majd letérdelt elé.
- Emma, részesítenél abban az örömben, hogy újra hozzám jössz? - kérdezte.
- IGEN!! - kiabálta Em.
- Gratulálok megint! - mentem oda hozzájuk Niallel.
Miután mindenki gratulált Emmának és Harrynek, Niallnek volt egy bejelentése.. Mikor letérdelt elém, jól tudtam mit akar..
- Lana Parker.. hozáám jönnél feleségül? - kérdezte.
- Igen, igen és igen!!! - ugrottam a nyakába.
Annyira boldog vagyok, hogy azt el sem tudom mondani. Annyi mindent köszönhetek ennek a fiúnak, mellette boldognak érzem magam.
- Szeretlek. - súgtam neki.
- Én jobban. - kacsintott.

3 évad 18 fejezet *-*

Sziasztok, itt a rész. A következőt, 2KOMI után fogom hozni. Jó olvasást.x

'Emma szemszöge'
Ma reggel megbeszéltük a többiekkel, hogy közösen elmegyünk a nagymamám régi tóparti házához. Úgy gondoltuk, hogy csak holnap megyünk, így lesz időnk rendesen bepakolni. Igen, ez egy ideig működött....
- Drágám... - szólt Hazz.
- Igen? - fordultam meg.

- Nem találom a kék kockás ingemet. - mondta.
- Ott van a szekrény legalján. - válaszoltam, majd megpuszilt.
Én is kipakoltam a fél szekrényt, pedig csak pár napot leszünk ott. Miután végeztem az én cuccaimmal, és Harry is úgy-ahogy végzett, Adam ruháit kezdtem pakolgatni. Segítségemre volt Dani, ezért hamarabb lettünk készen.
- Danielle?! - szóltam utána.
- Igen? - kérdezte, majd leültettem az ágyra.
- Szeretném ha te lennél Adam, és a most közelgő gyermekem keresztanyja. Mit szólsz hozzá? - kérdeztem.
- ÁÁÁÁ!!! - sikított. - Ezer örömmel!!! - mondta mosolyogva.
- És akkor Liam lenne a keresztapa. - mondtam.
- Megyek és megkérdezem! - válaszolt. - Még egyszer nagyon köszönöm! - ölelt meg.
Örültem neki, hogy elfogadta. Tényleg mással nem tudnám meghálálni neki azt a sok segítséget amit adott. És Liam is.
*Holnap*  - *Délután*
Nagyon izgatottak vagyunk, hiszem még ennyien nem voltunk nyaralni. Kitty, Zoé és Én Harry kocsijába pakoltunk be, míg Lana, El, és Dani Niall kocsijába. Miután beraktam a csomagokat láttam, hogy Zoé kicsit feszült.
- Valami baj van? - kérdeztem tőle.
- Nem, csak tényleg nem baj, ha veletek megyek? - kérdezte.
- Dehogyis! Nagyon jó, hogy velünk leszel, így meg tudunk ismerni! - simogattam meg a vállát.
- Jaj, annyira köszönöm mindent! - ölelt meg.
- Ó, ezt meg kell örökíteni. - mondta Louis, majd előkapta a telefonját és lefotózott minket.

- Ez nagyon jó lett. - mutatta meg.
- Igen, nagyon szép rajta Emma. - mondta Zoé.
- És nagyon szép rajta Zoé is. - nevettünk.
- Hé, haver! - kiabált Lou. - Harry!
- Mondd, bro. - szaladt oda.
- Ezt nézd! - mondta, majd neki is megmutatta.
- Életem értelmei. - mondta mosolyogva.
- Most én csinálok rólad! - mutattam Harryre.

- Egész jó. - mondta.
- Szerintem irtó aranyos. - mosolyogtam.
- Most te jössz. - kacsintott.
- Nem!! - nevettem feszülten.
- De, ha én is akkor te is!
Addig kérleltem, míg ki nem egeztünk abban, hogy majd amikor megérkezünk akkor annyi képet csinál rólam, amennyit akar. Nem örülök neki, hiszen nincs fotogén arcom. És a képeken szörnyen nézek ki.
Miután eleget fényképeztünk, beszálltunk a kocsikba, majd elindultunk a házhoz. Kicsit féltem, hogy mi vár majd ránk...pontosabban rám. Annyira hiányzik..
- De, nem. - mondta Liam.
- Szerintem megbocsájthatatlan amit tett. Velem és a gyerekekkel is..utálom őt. Bárcsak soha ne ismertem volna meg Emmát...
- Emma? Em? Hahó?
- Jézusom!! - riadtam fel.
- Jól vagy? - kérdezte Liam. - Miért sírsz?
- Istenem... - fogtam meg a fejem. - Rémeset álmodtam! V-valamit tettem, és Harry nem akart megbocsájtani..azt mondta, hogy..u-u-utál.. - sírtam.

- Jaj, Em! - ölelt magához Liam. - Ilyen soha nem fog bekövetkezni.
Szavai hallatán kicsit megnyugodtam, így vállára dőlve aludtam tovább. Nem tudom meddig lehettem kába, de már csak annyira emlékszem, hogy Harry felvitt az egyik szobába.